Castra, castrum, castellum

Statisztika és interpretáció

Tanulmányomban a castra, castrum, castellum szavak ókori jelentését és használatának egyéb jellegzetességeit kutatom. Az elemzéshez összegyűjtöm és feldolgozom e szavak összes előfordulását a vizsgált szövegkorpuszokban. Az irodalmi források tekintetében a Bibliotheca Teubneriana Latina digitális kiadása (CD-ROM, 2002), a latin nyelvű feliratok esetében az Epigraphische Datenbank Clauss-Salby (EDCS), a normatív jogi szövegek esetében a The Latin Law Library, digitális gyűjteménye jelenti a kutatás forrásanyagát. Vizsgálom ezen felül a Szentírás szövegét, ahol a Vulgata és a Septuaginta/Görög Újszövetség párhuzamos latin-görög szövegének összevetése olyan lehetőségeket biztosít, melyeket más források nem, vagy csak korlátozottan. Végül táblázatban foglalom össze a vizsgált forrásokban (a Szentírás kivételével) előforduló, a castra, castrum, castellum szót tartalmazó település- ill. erődneveket, illetve elemzem ezek egyes jellegzetességeit. A település- és erődnevek esetében a felhasznált forráscsoportokban dokumentált neveken túl az Itinerarium Antonini, az Itinerarium Burdigalense (avagy Hierosolymitanum), a Tabula Peutingeriana és a Barrington Atlas névanyagát is feldolgozom.

Kutatásom alapvetően statisztikai elemzésen alapul. Ez a módszer lehetőséget nyújt arra, hogy más szemszögből nézzünk a szövegre, mint a hagyományos megközelítések (pl. a Thesaurus Linguae Latinae) esetében, és feltárjuk az eltérő forráscsoportok közötti, a szavak használatában megmutatkozó egyes különbségeket (vagy éppen hasonlóságokat). Ezen felül a megfelelő szöveghelyek tüzetes elemzésével jobban megérhetjük e szavak jelentésének különböző árnyalatait, és esetenként helyesbíthetjük a közkézen forgó szótárak némelyikében megjelenő tévedéseket vagy leegyszerűsítő jelentésmagyarázatokat. Ez elsősorban a castellum településtípus esetében érhető tette. A szótárak egy részében tévesen úgy adják meg a jelentését, hogy mindenképpen erődített, vagy magaslaton fekvő települést jelent. A vonatkozó (elsősorban irodalmi) szöveghelyek vizsgálatával bemutatható, hogy ez csupán az egyik lehetséges aspektusa a castellum jelentésének. Más vonatkozásban pusztán kisebb, alacsonyabb rangú települést, ’falut’ jelent, mindenféle speciális képzettársítás (erődítés, magaslati fekvés) nélkül.

A település- és erődnevek vizsgálatával feltárhatjuk a jellemző névképzési mechanizmusokat, illetve bizonyos esetekben óvatos következtetéseket vonhatunk le a nevezett település vagy erődítmény jellegével kapcsolatban.


A teljes disszertáció és tézisei letölthetők innen (a 2016-os év disszertációi között). A tézisek magyar én angol nyelven is elérhetők.